Egyszer így lenne jó..
2009 május 16. | Szerző: erdeimano
| Boda Magdolna: Egyszer így lenne jó Jó lenne egyszer olyan természetességgel ébredni, ahogy a nap csúszik fel az égre, óvatosan bontogatva ki a világot. Hogy álmosan kitántorogva a konyhába, a kávé illata jó reggelt kívánjon. Hogy a dolgainkban ne legyünk éhesek önmagunkra és a megszokottság ne törjön ránk. Hogy ne kelljen autónk, bérletünk, határidőnaplónk, bankkártyánk, karóránk… hogy cipőt se kelljen húzni és senki se csodálkozzon ránk. Jó lenne egyszer közel engedni a csodát… vándorolni hatalmas mezőkön és megállni egy elárvult vadrózsabokornál, nem elvárva a mező zöldjét, a virágok színét, illatát, a szirmok bársonyát. Csak állni a szépség előtt, egy idegen őszinte kíváncsiságával, készen új értelmet adni a fogalmaknak és kötni új barátságot a világgal és magunkkal és nem válogatni, csokorba kötözgetni a dolgokat elvárt szabályok szerint és eldobni minden nem a kupacunkba valót. Úgy tenni, mint kisgyerek, aki a föltört dió héját nem dobja el, hanem vízreereszti, mint kis hajót és ámulva csodálja a víz komoly sodrását. Jó lenne egyszer a másnap gondja nélkül pihenni térni, hogy ne bizseregjen bennünk a lekésett, elmulasztott dolgok pokla, hogy, ahogy a pók fordul hálójába jóllakottan bújjunk az éjszaka csendjébe… végre kinyújtózva önmagunkban. Egyszer így lenne jó. | |
2009 május 16. | Szerző: erdeimano
“Amikor történik valami, és visszafordíthatatlan, akkor érzed, hogy szétmar. Lassan, csendben. A ki nem mondott szó…
Szavak. Naponta elszalasztod az alkalmat, nem egyet, többet is. Nem törődsz vele. Különböző helyzetek vicsorgó játékaként éled meg gyakran, hogy ki kellene mondani, de nem. Mégsem teszed. Visszanyeled, elhallgatod. Akár dühödben, akár bosszúból, örömedben vagy bánatodban vagy pusztán az élet megszokott közönyével tudod magad mögött, mintha mi sem történt volna. Elfojtod vagy kiírtod, vagy egyszerűen csak nem veszel tudomást róla.
Amikor ott van, és mondhatnál valami csúnyát, rosszat, mert megérdemli, de mosolyogva inkább legyintesz és kussolsz. És belül forr tovább valami, ami már elkezdődött veled együtt.
Amikor ott van és látod, amikor mondhatnád csak úgy, de nem teszed, mert úgy gondolod, lesz még alkalom.
Amikor mondanád, de miért? Mi értelme? Amikor nem mered kinyögni, mert félsz… vagy nincs kinek.
Amikor szándékosan nem mondasz semmit, hogy ne csak téged marjon a düh, akkor belül forr tovább valami, ami már megállíthatatlan. Amikor ott van és tehetetlen, és érzed, hogy nincs remény, legalább akkor… De nem… Nem mondasz semmit. Majd máskor. De aztán nem lesz máskor. Vége. És ott maradsz magadban, velük, azokkal… Akkor belül kirobban valami, ami már megállíthatatlan és megmérgez.
Amikor történik valami, és visszafordíthatatlan, akkor érzed, hogy szétmar. Lassan, csendben.”
Demény Ágnes
Álarc..
2009 május 16. | Szerző: erdeimano
“Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.”
Márai Sándor
Zenebigyó..
2009 május 16. | Szerző: erdeimano
Katyes meginvitált egy játékra,köszönöm neki :))
A szabályok: 1. Nevezz meg olyan énekest, vagy zenekart, akit szeretsz! 2. A kérdésekre válaszolj az énekes/zenekar számaiból. 3. Hat embernek dobd tovább a lasztit!
Nagyon sok énekes/zenekar közel áll hozzám,most mégis Zsédát választottam..
Férfi vagy, vagy nő?
A nő..
Írj magadról!
..Az ablaknál állok, és tükréből rámnéz egy lány..
Sírsz, álarc mélyén sírsz,
világ végét hívsz…
Csoda nincs, csak szép és jó-,
van a fény, a gyógyító…
érezned kell!
Hogyan írnád le az előző kapcsolatod?
… Távoli emlék,
de a tegnapnak nincs vége még…
Őrzöm az érzést:
látom, ahogy szívből ünnepelsz;
mégis útrakelsz…
Álmokat élnék,
várom, hogy úgy lesz, mint rég…
Milyen a jelenlegi kapcsolatod?
…Száz igéret semmivé lett …Fogy az idő, bezár egy ajtó-,
titok a vér, a könny, a jajszó…
Most hol lennél szívesen?
… Igéző tengerpart..
Mit gondolsz a szeretről?
… hogy tőlem dobban a szíved
ha csak egyszer is tőlem kéred,
hogy lelkem adjam érted..
Ha van kézben kéz,
az úton nem félsz -,
szeretni nem nehéz,
szíveddel messze érsz…
Mit kérnél, ha egy kívánságod volna?
“Mert minden egy gyerekkori álommal kezdődik
Hinni magadban akkor is, amikor már minden elveszni látszik
A legszebb az egészben végig járni az utat
Igen, a cél maga az út”
… Gurítom a lasztit tovább!(valószínű kaptatok már eggyet, én mégis nektek küldöm:
Kedves Katyes, Chamuel,Márti,Itality,Alkony és persze azoknak akik kedvet éreznek hozzá..:)))
Köszönöm..
egy gondolat..
2009 május 9. | Szerző: erdeimano
Nem tudják az égiek, milyen nehéz az élet idelenn a Földön,
Tudatlanságunkban választjuk életünk, és nem adhatjuk vissza a kölcsönt…
- “Nem tudják az égiek, milyen nehéz az élet idelenn a Földön,
Tudatlanságunkban választjuk életünk, és nem adhatjuk vissza a kölcsönt.
Itt még mindig mindenki a saját kárán tanul,
Egy élet után senki nem dönt meggondolatlanul.
Olyan lehet mint egy üzlet, ahol nem tiszta a cél,
Sok az ígéret, a mellébeszéd és végül nincsen meg a nyereség.
De talán így van rendjén, mert egyszer mindent ki kell próbálni,
Olyan mint egy túlélő játék, mindig újra fel kell állni.”
Van..
2009 május 4. | Szerző: erdeimano
Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerûen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerûen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerûen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.
Te Írod..
2009 április 26. | Szerző: erdeimano
Az életedet te írod.
Küldetésedet te magad szabod ki saját magadnak. Életed, pedig az lesz, amivé teszed, és soha senkinek nem lesz joga ítélkezni feletted. A saját tábládhoz tartozó palavessző a te kezedben van. Ha a múltban csupa ostobasággal írtad tele a táblát, töröld le szépen. Törölj ki minden emléket, amely nem szolgálja jelenlegi életed. Légy hálás, azért, hogy idáig eljutottál, és kezdd újra! Immáron itt a tiszta tábla az újrakezdés előtt. Kezdd hát újra! Itt és Most! Találd meg az örömödet az életben, és légy boldog. Isten arra teremtett, hogy megéld a lét örömét. Csak olyan dolgokat csinálj, amelyek örömmel töltenek el. Csináld azt, amit szeretsz. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy átéld az öröm érzését. Tedd fel magadban a kérdést: “Miben lelem örömömet?” Ha megtalálod a választ, és átadod magad annak a bizonyos tevékenységnek, a vonzás törvénye lavinaként zúdítja majd rád az örömteli embereket, körülményeket, és eseményeket, és mindezt azért, mert magad is az öröm frekvenciáján rezegsz. A belső vidámság valójában a siker fűtőanyaga. Minden, ami örömmel tölt el, újabb jó dolgokat vonz majd az életedbe.Bármerre is indulj, jól döntesz. Ez a választás szabadsága. A te táncodat senki más nem táncolhatja, a te dalodat senki más nem énekelheti, a te történetedet senki más nem írhatja meg. A Föld neked forog. Az óceánok neked áradnak, és apadnak. A madarak neked énekelnek. Minden gyönyörűség, amit látsz, minden csoda, amit tapasztalsz, érted, neked van. Nézz körül! Ebből az egészből semmi sem létezne, ha te nem lennél. Ne feledd, életed tábláját Te írod tele, méghozzá azzal, amivel akarod. Egyetlen dolog van: Jól érezni magad- MOST!”
Sors
2009 április 26. | Szerző: erdeimano
“A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy amikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.” /Gabriel Garcia Márquez/
“A sors attól sors, hogy nem magunk választjuk,
mégis meg kell állnunk a helyünket,
bármit hozzanak is a napok.” /Colin J. Fayard/
“A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra…” /Paulo Coelho/
2009 május 22. | Szerző: erdeimano
“Az embereknek meg kell érteniük,
hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal,
egyszer nyerünk, másszor veszítünk.
Ne várd, hogy visszakapj valamit,
ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet,
hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet.
Minden egyes ciklust le kell zárni.
Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni,
nem is gőgből, hanem egyszerűen azért,
mert már nem része az életednek.
Zárd be az ajtót, cserélj lemezt,
takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot.
Felejtsd el azt, aki voltál,
és legyél az, aki vagy.”
(Paulo Coelho)
Oldal ajánlása emailben
X