régen..

2010 január 15. | Szerző: erdeimano |

 

Régen jártam itt,és bevallom nagyon szégyenlem magam emiatt..mégis remélem, néhány hónap múlva nem lessz titok hogy milyen okai is voltak ezeknek a ritka látogatásoknak.A sok munka mellett rendezgetni próbálom az életem,és ez sok feladattal jár..De bízom az Égiek támogatásában és segítségében..Ma egy sok-sok boldogsággal és örömmel teli napom volt..Meglátogattam az édesanyámat.Tudom mások számára ez nem is olyan nagy dolog,mert szinte minden nap láthatja az édesanyját..és csodálkozik azon nekem ez miért olyan nagy dolog.Nos talán csak annyi hogy én nem minden nap tehetem meg,mert én Pest megyében lakom ő pedig Nyiregyházán.És sajnos,szégyen nem szégyen de az anyagi helyzetem sem engedi hogy bármikor megtegyem azt,csak felülök a vonatra és megyek.De a lényeg az hogy az anyu számára ez meglepetés volt,mert nem tudta hogy megyek hozzá.Régen láttam őt,és bevallom féltem infarktust kap ha meglát..Ugyanis ő beteg,jobboldala teljesen le van bénulva,beszélni is csak nehezen tud.De hál’Istennek nem lett semmi baja,csak az örömkönnyek folytak az arcán..az enyémen is(még most is)és csak öleltük,öleltük egymást,szavak nélkül.Boldog voltam nagyon.A lelkembe béke költözött,olyan érzés volt bennem amit talán szavakkal nem lehet leirni..csak annyit tudok mondani:”hazaértem” érzés.Már nem tudok haragudni rá a múlt miatt,már nem fáj hogy nem volt gyerekkorom,hogy nem volt ott amikor szükségem lett volna rá,amikor fognia kellett volna a kezem…Csak boldog vagyok hogy magamhoz ölelhettem,hogy még megtehettem,és most én fogtam az ő kezét.Később az öcsémmel,anyuval és Kedvesemmel végig jártuk azokat a helyeket ahol gyerekkoromban éltem,ahonnan anno elindultam.ahol kislányként annyit álmodoztam egy normális családról,egy olyan férfiról aki valóban szeret,akinek fontos vagyok..akinek ugyazok a dolgok fontosak mint nekem.És tessék,itt állt mellettem,fogja a kezem,elnem engedi..Ő akire régóta vágytam,vártam.A Kedvesem.Furcsa volt látni ott legbelül újra a múltam,létezni a jelenben és magam előtt látni a jövőm,amit magamnak tervezek és tudni akkor-ott hamarosan boldog leszek…Kavarogtam bennem az érzések,és mégis boldog vagyok..mert már nem fáj a múlt.Tudom mindez kellett ahhoz hogy most itt legyek,mert célom volt,és van.Most béke van bennem,régóta vágyott béke…